Érje meg a huszadikat is!

J. Garai Béla


Egy híján tíz

Márton Attila

Répás Zsuzsanna

A magyar nemzet egységén alapuló cselekedetek vezetnek el gyarapodásunkhoz

Továbbra is elsőrendű célunk, hogy a magyarság minden tagja teljes magyar életet élhessen a Kárpát-medencében – írja Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a jubiláló Vajdaság Ma számára készült cikkében.
A magyarság fennmaradásának és gyarapodásának kulcsa a külhoni magyar közösségek autonómiája
A A A A
Répás Zsuzsanna fotója

A Magyar Kormány 2010 óta a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését állította nemzetpolitikájának középpontjába, helyreállította a magyar közösségek közti bizalmat. A magyarság tagjai közti együttműködésen alapuló nemzetpolitikánk keretében számos intézményt, programot hoztunk létre és működtetünk sikerrel.

Köztük legnagyobb eredménynek az egyszerűsített honosítási eljárást tartom, amely lehetővé tette, hogy 2011. január 1-jétől a külhoni magyarok szülőföldjük elhagyása nélkül felvehessék a magyar állampolgárságot. A mai napig félmillióan tették le az állampolgársági esküt. Ez történelmi siker, ami által valóra vált a magyar nemzet közjogi egysége. A közjogi egység kiteljesedése pedig az, hogy ezentúl külhonban élő nemzettársaink is részt vehetnek a magyarországi országgyűlési választásokon. Reméljük, 2014 tavaszán minél többen élni fognak ezzel a lehetőséggel, a magyarság közös ünnepévé téve a szavazást. Szeretnénk minden külhoni magyar állampolgárt megszólítani és bíztatni, hogy regisztráljon és vegyen részt a választásokon, mert közös jövőnk alakításában mindenki szava számít!

Kiemelném a magyar–magyar egyeztető fórumok, a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács tevékenységét. A Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőket küld a MÁÉRT üléseire, így a MÁÉRT mára valamennyi magyar nemzetrész egyeztető fórumaként szolgál. Az eddigi tanácskozások eredményei közül kiemelkedik, hogy a 2011. novemberi ülésen a tagszervezetek elfogadták a Magyar Nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete c. dokumentumot, így első ízben 2011-ben született meg a külhoni magyarság jövőjére vonatkozóan teljes stratégia. A dokumentum átfogó célja a magyar közösségek gyarapodása számbeli, szellemi, gazdasági és jogi értelemben. A MÁÉRT tagszervezetei megállapodtak az összmagyarság jövője kapcsán lefektetett alapvetések közös gyakorlati megvalósításában.

A stratégiai dokumentum leszögezi, hogy a magyar oktatás megerősítése kulcstényező a magyar identitás továbbörökítésében. Eszerint határoztuk meg éves tematikus programjainkat. 2012-ben az óvodákra fókuszáltunk. Az volt a célunk, hogy felhívjuk a külhoni magyarság figyelmét az anyanyelvi óvodai nevelés fontosságára, hozzájáruljunk a nevelés minőségének emeléséhez, és ösztönözzük a szülőket, hogy magyar óvodába írassák gyermekeiket. A program sikerét a számos pozitív visszajelzés mellett jelzi, hogy valódi hatást gyakorolt az óvodai beiratkozások számának növekedésére. Idén az év programja „A külhoni magyar kisiskolások éve” lett. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az anyanyelvű oktatás jelentőségére mind a magyar identitás továbbörökítése, mind pedig a gyermekek egyéni fejlődése szempontjából.

Szeretném kiemelni a Határtalanul! osztálykirándulási programot. A program célja, hogy valamennyi közoktatásban tanuló magyar fiatal tanulmányai során legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljusson a szomszédos országok magyarlakta területeire. És természetesen az is, hogy a külhoni diákok pedig Magyarországra tudjanak látogatni.

Szintén kiemelt célunk a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítása. Rendkívül fontos, hogy a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett emberek azt érezzék, nincsenek magukra hagyva. Mögöttük áll a Magyar Kormány, és kész a szükséges segítséget megadni nekik. A Kisebbségi Jogvédő Alapítvány és operatív szerve, a Kisebbségi Jogvédő Intézet 2012 júniusában állt fel. Legfontosabb feladata a jogsértések feltárása és dokumentálása, a jogsérelmekkel kapcsolatos eljárások támogatása. Az Intézet ma 13 partnerszervezettel működik együtt szerte a Kárpát-medencében, és több egyedi ügyet támogat.

A diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatok erősítése érdekében működő programjaink közt a legnagyobb sikerű a Kőrösi Csoma Sándor Program. Az ösztöndíjprogram keretében magyarországi fiatalok látogattak el a diaszpóra közösségeihez, ahol közösségépítő tevékenységükkel segítették mindennapi munkájukat, és erősítették Magyarországhoz való kötődésüket. A programot nagyon pozitívan fogadták a diaszpórában, ezért jövőre kibővítve folytatjuk.

Jövőbeni céljaink és feladataink közül a stratégiai dokumentum alapján meghatározott jövő évi tematikus programot szeretném kiemelni. A MÁÉRT idén novemberi ülése jóváhagyta, hogy 2014-ben az iskolák felső tagozatosaira koncentrálva a külhoni magyar diákok tehetségének kibontakoztatását állítsuk programunk középpontjába.

Továbbra is elsőrendű célunk, hogy a magyarság minden tagja teljes magyar életet élhessen a Kárpát-medencében. Meggyőződésünk, hogy a magyarság fennmaradásának és gyarapodásának kulcsa a külhoni magyar közösségek autonómiája. Szerbiában a nemzeti tanácsok intézményrendszerének kiépítése nagymértékben hozzájárul a vajdasági magyarság szülőföldön való boldogulásához. Példaértékűek a Magyar Nemzeti Tanács eddigi eredményei, az elfogadott stratégiák, a közösség gyarapodása érdekében kidolgozott programok.

Úgy vélem, hogy a magyar nemzet egységén alapuló cselekedetek vezetnek el gyarapodásunkhoz, amely a kiszámítható, versenyképes és büszkeségre okot adó közös magyar jövő záloga.